Habár észszerű lépés, nem küszöböli ki a kormányközeli üzleti körök további gazdagítását, hogy Nagy Márton egy kalap alá vette az állami százmilliárdokból feltöltött kockázatitőke-alapokat.
Az NGM a német recesszióval és politikai instabilitással magyarázza, hogy zsinórban második éve csökken a magyar ipari kibocsátás.
A miniszter bízik a turizmusban, szerinte “igazi motorként” húzta felfelé a GDP-t tavaly is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjút a friss GDP-adatokkal kapcsolatban. A tárcavezető elárulta, hogy 2024-es év miért nem a gazdasági növekedésről szólt, ahogy azt a kormányzat ígérte, majd beszélt a reálbérek növekedéséről és a vámháború körüli egyezkedésekről is.
Érkeznek az állampapírok utáni kifizetések, ez pedig láthatóan egyre jobban foglalkoztatja az embereket.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk – derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.
Az első negyedévben lejáró lakossági állampapírok kamata nagyot zuhan, így sokan gondolhatják úgy, hogy a nagy kamateső után érdemes másba tenni a pénzüket. A befektetési szolgáltatók nagy lehetőség előtt állnak.
Nagy Szilárd a csapatból kiszállt, miután testvéréből miniszter lett, de a jelek szerint nem szakította meg a kapcsolatot korábbi munkatársaival.
Az sem ismert, hogy pontosan mennyi, de biztos, hogy több milliárd forintnyi kárpótlási jegy van még forgalomban, Orbán Viktor decemberi határozatának következtében azonban elveszni tűnik a remény, hogy valaha is beválthassák az állammal szembeni követeléseiket az 1939 és 1990 közötti önkényuralmi rendszerek kárvallottjai.
A nemzetgazdasági miniszter a balkáni országba látogatott, ahol fontos emberekkel találkozott, és aláírt egy sor együttműködési megállapodást.
Azok is alkalmazhatják, akik tavaly még átlépték az eddig 12 milliós határt.
Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12-ről 18 millió forintra. Mire számítsanak az érintettek?
Bidenék felmondták, Trump elnök hivatalba lépése után talán gyorsabban vissza lehet állítani.
Az államkincstári elnöki állás szakmai követelményeit eddig tételesen felsorolta egy kormányrendelet, most ezeket kihúzták, és csak annyi szerepel a helyükön, hogy a szakmai és képesítési feltételekről a miniszter dönt.
Az élelmiszer- és az üzemanyag-inflációt a kormány nem tolerálja, ám az áfa csökkentése nem megoldás a helyzet kezelésére – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Inforádió Aréna című műsorában.
Az OKSZ élelmiszer-kereskedő tagjai „remélik, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az infláció elleni harcban” – írja a szervezet a közleményében, miután a kormány újabb termékeket vonna be az online árfigyelő rendszerbe.
A mostanában lejáró államkötvények kamata nagyot zuhan, ami sokakat eltántoríthat attól, hogy újra állampapírt vegyenek. Ha így lesz, az megnehezítheti az ország működtetését.
Drágán kaphatnak hitelt azok a vállalkozások, amelyek nem termelnek exportra, az önkormányzatoknál adósságválság nem várható, de adósságuk nőhet, az agrárium fejlesztését pedig sosem késő elkezdeni – mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Interjú.
Az eximbankos Hoffmann Mihály váltja a vezérigazgatói poszton az azt 2019 óta betöltő Kurali Zoltánt.
